A harántcsíkolt vázizom kapcsolódása a csonthoz

Az izom-csont kapcsolatot az izmok végein található inak biztosítják. Nem képesek aktív erőkifejtésre, az izmok által létrehozott megnyújtó erőkkel szemben passzív ellenállást fejtenek ki, az izom erőkifejtése ezáltal transzferálódik a csontokra. Karcsú pánt- vagy kötélszerű képződmények, ezért az izom erőkifejtését jelentős távolságokra (pl. az alkarról az ujjak végeire) közvetíthetik. Ennek jelentősége, hogy ott is jelentős lehet az erőkifejtés (pl. a karcsú ujjak végein), ahol nem lehetnek tömegesebb izomhasak.

Az ínszövet

Az ínszövet olyan rendezett tömöttrostos kötőszövet, melynek sejtjeit (tendocyta, tendoblast) nagy húzásszilárdságú, kollagénrostokban gazdag sejtközötti állomány veszi körül.

Az ínsejtek csoportokba rendeződnek és a tömött, sűrű kötegű, hosszirányú kollagénrostokkal párhuzamosan futnak.

Felépítése

Az ín több alegységből tevődik össze. Az ínon belül harmadlagos (tercier), másodlagos (szekunder) és elsődleges (primer) rostkötegeket találunk, amelyet kötőszövetes burok (endotenon, epitenon) vesz körül. Az egész ínt egy speciális burkolat, a (paratenon) veszi körül.

Az elsődleges rostkötegekben találhatók a kollagénrostok, amelyeket kollagén fibrillumok építenek fel. A kollagén fibrillumok keresztösszeköttetésben lévő mikrofibrillumokból (kollagén molekula) állnak.

A mikrofibrillum három egymásra tekeredett polipeptid (több fehérjéből álló) láncból (α lánc) formálódik (tripla hélix). Egymás mellett elcsúsztatva, lépcsőzetesen eltolt kötegekké szerveződve helyezkednek el, amely teljes átfedettségű és hiányos átfedettségű sávokat hoznak létre megközelítőleg 64 nm periodicitással. A mikrofibrillum hossza 280 nm. A keresztösszeköttetés növeli a kollagén fibrillumok erőkifejtését a nyújtóerővel szemben.

Funkciója

Az ín az izom és a csont között helyezkedik el, alapvető feladata az erő közvetítése az izomról a csontra, ehhez mindkét szövethez stabilan kell rögzülnie.

Az izom-ín átmenetben az ín kollagén rostjai ujjszerűen türemkednek be az izomszövetbe, megnövelve ezzel azt a felületet, amellyel a két szövetféleség kapcsolódik egymáshoz. A betüremkedés mélysége 1-8 µm, amely mértéke rosttípus függő. Az átkapcsolódási régió a gyorsrostok esetében 30-40%-kal hosszabb.

Az ín-csont átmenet folyamatos. Az ínfibrillumok között felszaporodik az alapállomány, majd porcsejtek is megjelennek (1). A csontközeli felszínen rostos porclemez található (2). Ez a porclemez a csont felszínén elmeszesedik (meszes porc), a fibrillumokon is apatit (mészlerakódás) figyelhető meg (3). Végül a fibrillumok behatolnak a csontkéregbe (4).

Jellemzői

Hosszú ideig úgy gondolták, hogy az inak nem nyújthatók. Szakítószilárdságuk valóban több fémével is vetekszik, mégis kiderült róluk, hogy nyújthatók, mintegy 2-4%-ban. Ha ennél jobban megnyújtjuk az inakat, akkor az eredeti állapotba nem képesek visszatérni. További nyújtás (az eredeti hossz 10-20%-a) esetén az ín elszakad. Az inak szakítószilárdsága 50%-tól akár a többszörösével is nagyobb lehet, mint a hozzájuk tartozó izom húzóereje. A normál mozgások kb. 0,5%-kal nyújtják meg az inakat, amikoris a fibrillumaikban lévő cikk-cakk szerkezet kiegyenesedik.

Az inak anyagcseréje meglehetősen lassú. Bár az oxidatív folyamatokhoz szükséges enzimek is megtalálhatók ebben a szövetben, az alapvető energianyerési folyamat a glikolízis (anaerob folyamat). Az inakra ható erők fokozzák az inak anyagcseréjét, míg a nyugvó inak anyagcseréje lassul.

• Ez azért fontos, mert az anyagcsere szorosan összefügg a kollagén képzésének folyamatával. Tehát a működő ínban fokozódik a kollagén képződése (erősödik az ín), míg a nyugvó ínban a kollagén képzés szinte elhanyagolható. Fizikai terhelés hatására növekszik a maximális nyújtóerő, az elasztikus energiatárolás és a sérülésekkel szembeni ellenállóképesség.

Az inak érzőfunkciót is ellátnak. Az ín izom felőli oldalán található az ínorsó, mely az inak mozgásszervező funkcióját látja el. Az ínban kialakuló erőről, az izom aktív feszüléséről és passzív nyújtásáról szolgáltat információt.