Nyakizmoknak nevezzük a nyak elülső részén elhelyezkedő izmokat, szembeállítva a nyak hátulsó részén elhelyezkedő tarkóizmokkal.

Felületes nyakizmok

Ide tartoznak a nyelvcsont feletti és nyelvcsont alatti izmok (melyek részt vesznek pl. a száj nyitásában, a nyelésben, a hangképzésben) és a bőrizom (platysma), valamint a számunkra érdekes, a nyak elülső-oldalsó részén felületesen húzódó fejbiccentő izom.

Fejbiccentő izom

A fejbiccentő izom (m. sternocleidomastoideus) a szegycsont markolatán és a kulcscsont sternalis harmadán ered, felfelé és lateral felé haladva síkja spirálisan elcsavarodik, és tapad a halántékcsont csecsnyúlványa külső felszínén és innen vízszintesen hátrafelé terjedő vonalban.

Beidegzi: a trapézizmot is beidegő n. accessorius (C₁-C₅).

Oldalra és felfelé forgatja a fejet.

Tarkó- és mély nyakizmok

A koponyát rögzítő és mozgató tarkó- és mély nyakizmok több rétegben, nagyrészt a nyaki gerinc körül helyezkednek el.

Tarkó alatti izmok

Az első két nyakcsigolya magasságában elhelyezkedő négy izom (mm. suboccipitales) a fej felemelésében és forgatásában vesz részt: rectus capitis posterior major, obliquus capitis superior, obliquus capitis inferior, rectus capitis posterior minor.

Beidegzés: nagyrészt a n. suboccipitalis (C₁).

Scalenus izmok

A scalenus izmok az 1. és 2. bordán erednek, sátorszerűen kúpfelszínt képezve haladnak felfelé a nyakcsigolyákhoz, és ezáltal nagyrészt bezárják a mellkas bemenetét.

• A m. scalenus anterior az 1. borda tuberculum m. scaleni anteriorisán ered, és a 3-6. nyakcsigolya harántnyúlványának elülső gumóin tapad. Beidegzi: a C₅-C₇ gerincvelői ideg.


• A m. scalenus medius az 1. bordán, a sulcus arteriae subclaviae mögött ered, és a 2-7. nyakcsigolya harántnyúlványának hátsó gumóin tapad. Beidegzi: a C₃-C₇ gerincvelői ideg.


• A m. scalenus posterior a 2. borda megvastagodásán ered, és az 5-6. nyakcsigolya harántnyúlványának hátsó gumóin tapad. Beidegzi: a C₇-C₈ gerincvelői ideg.

Hajlítják a nyaki gerincet, együttesen előre-, az azonos oldalaik a saját oldalukra. Légzési segédizmok a bordákra való emelő hatásuk folytán (csak erőltetett légzéskor jelentős a szerepük).

Hosszú fej- és nyakizom

A gerinc előtt közvetlenül két izom található, a m. longus capitis, amelynek csipkéi az alsó nyakcsigolyák harántnyúlványain erednek, az izom a tuberculum pharyngeumon tapad, és a m. longus colli, amely a felső thoracalis csigolyáktól az atlas elülső gumójáig terjed.

Beidegzi: a capitist a C₁-C₃, a collit a C₂-C₇) gerincvelői ideg.

Hajlítják a nyakat és a fejet.

Elülső és oldalsó egyenes fejizom

Az atlas és a nyakszirtcsont (os occipitale) között kifeszülő két izom (m. rectus capitis anterior és a m. rectus capitis lateralis) előre, ill. oldalra hajlítja a fejet.

Beidegzi:a C₁-C₂ gerincvelői ideg.

Szíjizom

A szíjizom (m. splenius) részben a középső és az alsó nyakcsigolyák mögött a tarkószalagról (ligamentum nuchae), részben a felső hátcsigolyák tövisnyúlványairól ered. Az izomrostok felfelé és oldalfelé haladnak, és részben a 3 felső nyakcsigolya harántnyúlványain (m. splenius cervicis), részben a nyakszirtcsonton tapadnak (m. splenius capitis).

Beidegzi: a C₁-Th₃ gerincvelői ideg.

Kétoldali működése a fej és nyak hátrahajlítása, egyoldali működése a nyak és fej oldalra hajlítása és forgatása.

Felületes hátizomzat (spinohumeralis izmok)

Az idesorolt izmok tapadásuk révén a felső végtag mozgatásában vesznek részt, elhelyezkedésük alapján viszont a hátizmok közé tartoznak.

Trapézizom

A trapézizom (m. trapezius) három részből álló izom:

• felső része (superior) a koponyáról és a tarkószalagról ered, és a kulcscsonton (clavicula) tapad,
• középső része (transverse) a nyak és az 1-3. hátcsigolyák tövisnyúlványairól (processus spinosus) ered, és a kulcscsont végén, a vállcsúcson (acromion) és a lapockatövisen (spina scapulae) tapad,
• alsó része (inferior) pedig a 3-12. hátcsigolyák tövisnyúlványairól ered, és a lapockatövis alsó részén tapad.

Beidegzi: a fejbiccentő izmot is beidegző n. accessorius.

A felső rész emeli a lapockát, részt vesz a fej hátra és oldalra billentésében.
A középső rész közelíti a lapockát.
Az alsó rész süllyeszti a lapockát és részt vesz a visszabillentésében.

Lapockaemelő izom

A lapockaemelő izom (m. levator scapulae) az 1-4. nyakcsigolya harántnyúlványairól ered, és a lapocka gerinc felé néző szélén, annak külső oldalán tapad, a kis rombuszizom tapadási helye felett.

Beidegzi: a rombuszizmot is beidegziő n. dorsalis scapulae (C₄-C₅).

A lapockát emeli, és a lapocka vállízületi árkát lefelé dönti.

Rombuszizom

A rombuszizom két részből álló izom:

• a kis rombuszizom (m. rhomboideus minor) a 6-7. nyakcsigolya tövisnyúlványairól (processus spinosus),
• a nagy rombuszizom (m. rhomboideus major) az 1-4. hátcsigolya tövisnyúlványairól ered,
• és mindkettő a lapocka mediális szélén a lapockatövisig tapad (a kis rombuszizom feljebb, a nagy rombuszizom pedig alatta).

Beidegzi: a lapockaemelő izmot is beidegziő n. dorsalis scapulae (C₄-C₅).

A kis rombuszizom a lapockát felfelé húzza és a gerinc felé közelíti.
A nagy rombuszizom a lapockát felfelé húzza, a gerinc felé közelíti és hozzászorítja a mellkasfalhoz.

Széles hátizom

A széles hátizom (m. latissimus dorsi) a törzs hátsó alsó részén, testünk legszélesebb izma, a 7-12. hátcsigolyáról, a 9-12. bordapárról és az ágyéki pólyáról ered, és a karcsont (humerus) elülső felső felszínén (crista tuberculi minoris), a nagy görgetegizom felett tapad.

Beidegzi: a n. thoracodorsalis (C₆-C₈).

A felemelt kart lefelé és hátra húzza (retroflexio), a lehúzott kart befelé rotálja, a távolított kart közelíti.

Mély (axialis) izomzat

A gerinc két oldalán hátul, a csigolyák tövisnyúlványai, harántnyúlványai és a bordaszöglet által határolt mély barázdát töltik ki. A nyak területén ehhez az izomköteghez olyan izmok is társulnak, amelyek a koponyát rögzítik, ill. mozgatják (tarkó- és mély nyakizmok).

Gerincfeszítő izomcsoport

A gerincfeszítő izomcsoport (m. erector spinae) a felületesebb mélyhátizmok, a gerinccel szinte párhuzamosan futnak végig a hátunkon, a keresztcsonttól egészen a nyakunkig.

A keresztcsont hátulsó felszínén és a crista iliaca medialis részén eredő vaskos izomköteg egy medialis és egy lateralis nyalábra válva halad függőlegesen a gerinc mögött. Mindkét nyaláb három részből áll, a lateralis nyaláb (m. iliocostalis) az alsó nyakcsigolyák magasságáig, a medialis nyaláb (m. longissimus) a processus mastoideusig követhető. Mindkét izomnyalábból felfelé haladó izomrostok válnak le, és a bordákon, ill. a csigolyák különböző pontjain tapadnak.

Az előbbi nyalábokkal egy síkban található közvetlenül a középvonal két oldalán a m. spinalis thoracis. Rostjai a tövisnyúlványokon erednek és azokon is tapadnak. A felső ágyékcsigolyáktól az alsó nyakcsigolyákig található meg.

Beidegzi: a gerincvelői idegek hátsó ágai.

Nevének megfelelően ez az izom a gerinc legfőbb egyenesen tartója.

Rotátor izomcsoport

A rotátor izomcsoport (m. transversospinales) a mélyebben, a gerincfeszítő izomcsoport alatt fekvő réteg "karácsonyfaszerűen" tölti ki közvetlenül a csigolyák melletti kis területet, azaz olyan izomrostokból áll, amelyek egy harántnyúlványról egy feljebb lévő tövisnyúlványhoz futnak, lentről-oldalról húzódnak felfelé-középre.

Felületesebb rétegeiben (m. semispinalis) az izom nyalábjai meredek lefutásúak, és 5-6 csigolyát hidalnak át. Felső része (m. semispinalis capitis) képezi a tarkó jól látható két függőleges izompillérét, alsó része (m. semispinalis cervicis) a felső thoracalis csigolyák harántnyúlványain ered, rostjai elérik az axis tövisnyúlványát.

A következő mélyebb rétegben az izomrostok már csak 3-4 csigolyát hidalnak át (m. multifidus).

Végül a legmélyebb rétegben vagy egy csigolyát hagynak csak ki, vagy az eggyel feljebb lévő csigolya tövisnyúlványához húzódnak (mm. rotatores), és mindinkább rotáló hatásúak a csigolyákra.

Az axialis izomzat mélyén találjuk a tövisnyúlványok között húzódó izmokat (mm. interspinales), és a szomszédos harántnyúlványok között kifeszülő izmokat (mm. intertransversarii).

Beidegzi: a gerincvelői idegek hátsó ágai.

Légzőizmok

A légzőmozgások szolgálatában vagy velük többé-kevésbé szoros kapcsolatban több izom áll, de szorosabb értelemben légzőizmoknak tekintjük a bordaközi izmokat és a rekeszizmot.

Bordaközi izmok

A bordaközi izmok (mm. intercostales) a bordaközöket három rétegben töltik ki.

• A külső izomrétegben (mm. intercostales externi) az izmok felülről lefelé a bordák sternalis végei felé tartanak. Az izomrostokat elöl, a bordaporcok között vékony, szalagszerű kötőszövetes lemez váltja fel.


• A belső izomrétegben (mm. intercostales interni) a rostok a külső izomrotokkal kereszteződve alulról felfelé haladnak a bordák sternalis végei felé. Ez az izomréteg csak a bordaszögletnél (angulus costae) kezdődik, de előre beterjed a bordaporcok közé is.


• A legbelső izomréteg (mm. intercostales intimi) a belsővel megegyező rostirányú, de nem terjed be a bordaporcok közé. A két izom közrefogja a sulcus costaet és a benne haladó (ér és ideg) képleteket. (A két belső izomréteg a szétválás előtt össze is olvadhat egy lemezzé.)

Beidegzi: a bordaközi idegek.

Sears angol neurofiziológus 1963-ban a megfelelő bordaközi izmokat beidegző motoros idegsejtek akciós potenciáljait vizsgálva kimutatta, hogy a külső borda közti izmok a belégzés alatt működnek, kilégzés alatt nem, míg a belső borda közti izmok működése ennek a fordítottja. (A belső izomrétegnek a bordaporcok közötti része, minthogy a porcok a bordákkal közel 90°-os szöget zárnak be, inkább a belégzést segíti.)

Rekeszizom

A rekeszizom (diaphragma) a mellüreget a hasüregtől elválasztó, a mellkas terébe gyengén kettőzött kupola alakjában magasan felboltosuló, két részből álló izmos lemez. (Jobb kupolája, melybe alulról a máj nyomul bele, valamivel magasabban áll, mint a bal.)

Középső, háromlevelű lóherére emlékeztető része inas lemez (centrum tendineum), amelynek két alsó karéja találkozásának jobb oldalán nagy ovális nyílás szolgál az alsó főgyűjtőér átlépésére (foramen venae cavae inferioris). A gömbhéjszerűen ívelt izmos perem körkörösen ered, és három részből (pars lumbalis, pars costalis és pars sternalis) áll.

• A pars lumbalis a középvonal két oldalán mélyen lenyúlik, és az ágyékcsigolyák testén ered. A 2. ágyékcsigolya testétől a harántnyúlványáig, majd onnan a 12. borda csúcsáig kettős inas ív (arcus lumbocostalis medialis et lateralis) hidalja át medialisan a csigolyatestekről eredő m. psoas majort és lateralisan a m. quadratus lumborumot. Erről a kettős inas ívről erednek a pars lumbalis lateralisabb izomnyalábjai. Két medialis szára az 1. ágyékcsigolya teste előtt egy csúcsíves ablakra emlékeztető nyílást (hiatus aorticus) hagy szabadon a leszálló főverőér (aorta descendens) és a fő nyirokvezeték (ductus thoracicus) számára. A két izomszár hurok alakjában újabb nyílást (hiatus esophageus) hagy szabadon kb. a 11. hátcsigolya magasságában, amelyen a nyelőcső és előtte a bal, mögötte a jobb n. vagus (X. agyideg) lép be a hasüregbe.


• A pars costalis rostjai a 6 utolsó borda porcainak belső felszínéről eredve eleinte függőlegesen szállnak felfelé, szorosan hozzásimulva a mellkas belső felszínéhez, majd befelé ívelve sugarasan tapadnak a centrum tendineum szélén. E rostok képezik a két rekeszkupola ormait, a centrum tendineum szélei már ezektől befelé a középső, kissé besüppedt rész felé esnek.


• A pars sternalis néhány gyenge rostnyaláb, amelyek a processus xiphoideus hátsó felszínén eredve sokkal kevésbé meredeken szállnak felfelé, és elölről belesugárzanak a centrum tendineumba.

Beidegzése: n. phrenicus (C₃-C₅).

Légzési segédizmok

A belégzést segítik a külső borda közti izmok mellett a scalenus izmok, a fejbiccentő izom, a bordaemelő izom (mm. levatores costarum), a hátsó-felső fűrészizom (m. serratus posterior superior), a nagy- és kis mellizom (m. pectoralis major et minor) és az elülső fűrészizom (m. serratus anterior).

A kilégzésben a hasizmok, a hátsó-alsó fűrészizom (m. serratus posterior inferior), és a haránt mellkasizom (m. transversus thoracis) segítik a belső borda közti izmokat.

A légzés

A centrum tendineum helyzetét rendes légzésnél alig változtatja, ami fontos is, mert ezen nyugszik a szív. Viszont a mellkas belső faláról sugárirányú ívekben a centrum tendineumhoz futó izomnyalábok összehúzódásukkor megrövidülnek, és szükségszerűen laposabb ívekben kell hogy összekössék két végpontjukat. Ennek megfelelően a rekesz kupolái körös-körül (de leginkább oldalfelé és legkevésbé elöl) lelapulnak. A rekesz így csonka kúphoz hasonló idomot vesz fel, és megnő a mellkas űrtere. A pars costalis a centrum tendineum viszonylagos rögzítettsége miatt felfelé húzza a bordákat, ami ugyancsak hozzájárul a mellkas üregének nagyobbításához.

• A mellüreg térfogatának növekedését passzívan követi a rugalmas tüdő, így a tüdőben lévő nyomás csökken, és a külső légtérből a légutakon keresztül levegő áramlik a tüdőbe.

A rekesz lelapulásával a hasüreg elvesztett űrterét a hasfal tágulásával kell kiegyenlítenie. Nyugodt, mély belégzéskor a hasfal jól látható módon elődomborodik, kilégzéskor lelapul, mert a hasizmok összehúzódva (ez a kilégzőszerepük) visszapréselik a zsigereket a rekesz újra jobban domborodó kupolái felé.

• A mellüreg térfogatának csökkenése hatására a tüdő (rugalmassága folytán) összehúzódik, térfogata csökken, ezáltal a tüdőben lévő nyomás nő, és a levegő a légutakon keresztül kiáramlik.

Hasizmok

A hasizomzat az egyik nagy testüreg, a hasüreg (cavum abdominis) elülső, oldalsó és részben hátsó falát alkotja. A hasizmok zömükben széles, lapos izomlemezek, amelyek több rétegben és egymással kereszteződő irányú rostokkal zárják körül a hasüreget. A hasizmok közé soroljuk az oldalt és elől elhelyezkedő széles hasizmokat (külső- és belső ferde hasizom, haránt hasizom), az elöl elhelyezkedő egyenes hasizmot és a hátsó hasfalat alkotó négyszögű ágyékizmot.

A kétoldali hasizom-bőnyék rostkereszteződései a középvonalban inas varratvonalat (linea alba) képeznek, amely szigorú értelemben nem éles vonal, hanem főleg a köldök feletti területen inkább kb. egy ujjnyi széles sáv.

Külső ferde hasizom

A külső ferde hasizom (m. obliquus externus abdominis) a hasfal külső rétegét alkotja. Az V-XII. borda külső felszínén ered, rostjai ferdén lefelé és előrefelé haladnak, s kétféle módon tapadnak.

• Hátsó-alsó rostjai húsosan tapadnak a csípőtaréj külső ajkának elülső felén.


• A többi rost L alakot formázó ínba megy át (aponeurosis m. obliqui abdominis externi), amelynek közvetítésével az izom két helyen tapad, egyrészt a linea albában, másrészt a csípőcsonton.

Az izmot beidegzik a borda közti (Th₅-Th₁₁) és a n. subcostalis (Th₁₂) idegek.

Külső (laterális) rostjainak feladata az oldalra hajlítás, fontos szerepe van a medence stabilizálásában. Részt vesz az ágyéki gerincszakasz hajlításában, és a belső ferde hasizommal közös működése során a törzs forgatásában.

Belső ferde hasizom

A belső ferde hasizom (m. obliquus internus abdominis) a hasfal középső izomrétegét képezi. A csípőtaréj belső ajkán ered, de előrefelé egy darabon ráterjed a lágyékszalag laterális részére is. Egyes rostjai a gerinc mögötti nagy axialis törzsizomköteget körülvevő ágyéki pólyáról indulnak.

Hátrább eredő rostjai ferdén felfelé és előrefelé húzódnak, derékszögben keresztezve a külső ferde hasizom rostozatát, de előrébb eredő rostjai legyezőszerűen széttérve fokozatosan vízszintes irányban, sőt még leszálló irányban is haladnak.

Leghátsó (és egyben legfelső) rostjai húsosan tapadnak a három alsó borda alsó szélén. Az izom többi része bőnyébe megy át, két lemezre válva közrefogja az egyenes hasizmot, majd végül a linea albában tapad.

Az izmot beidegzik a borda közti (Th₁₀-Th₁₁), a n. subcostalis (Th₁₂), ill. a n.iliohypogastricus és a n. ilioinguinalis (Th₁₂-L₁) idegek.

Funkciói megegyeznek a külső ferde hasizoméval.

Egyenes hasizom

Az egyenes hasizom (m. rectus abdominis) a hasfalnak az előbbi széles hasizmok által csak bőnyésen zárt elülső részét hidalja át két, a középvonal két oldalán haladó függőleges pánt alakjában.

Három csipkével ered az 5-7. borda porcának elülső felszínén, és a köldöktől lefelé fokozatosan keskenyedve tapadnak a szeméremcsont felső szárának medialis részén a symphysistől kétoldalt.

Az izomhasat négy harántirányú inas behúzódás (intersectio tendinea) szakítja meg. Ebből a három állandóbb az izom eredése és a köldök magassága közé esik, míg a negyedik (amely gyakran hiányzik, vagy csak az izom lateralis részét szakítja meg) a köldök alatt kb. három harántujjnyira fekszik.

• Lefutásuk felső kétharmadában az egyenes hasizom rostjai a széles hasizmok inas lemezei által alkotott inas hüvelybe, a rectushüvelybe (vagina musculi recti abdominis) vannak ágyazva. A harántirányú inas megszakítások hozzárögzítik az izmot a rectushüvelynek főleg elülső falához, és ezzel megakadályozzák a hosszú és passzív nyújtásban ízületek által nem korlátozott izom túlnyújtását, ill. a rectushüvely biztosítja, hogy a törzs előrehajlításakor az izom bennmarad a hasfal síkjában.


• Az izom egyes szakaszai (mintegy külön-külön inakkal lévén biztosítva) külön is összehúzódhatnak anélkül, hogy az izom más részeit passzívan ki tudnák nyújtani.

Az izmot beidegzik (az inas behúzódások által elválasztott öt szakaszt külön-külön) a borda közti (Th₇-Th₁₁), a n. subcostalis (Th₁₂), ill. a n.iliohypogastricus és a n. ilioinguinalis (Th₁₂-L₁) idegek.

• Ebből következik, hogy az egyes szelvényei elkülönült munkavégzésre képesek, tehát lehet célzott gyakorlattal a felső vagy az alsó rész munkavégzését hangsúlyosabbá tenni.

Feladata az ágyéki gerincszakasz hajlítása. Fontos szerepe van még a testtartásban is az által, hogy biztosítja a medence hátrabillenését.

Haránt hasizom

A haránt hasizom (m. transversus abdominis) rostjai vízszintes irányban haladva képezik a hasfal belső izomrétegét, mintegy övszerűen körbefogja a derekat.

Felső rostjai a hat alsó borda belső felszínén erednek oly módon, hogy eredő csipkéi a rekeszizom pars costalisának felfelé eredő csipkéivel fogódznak össze. Középső rostjai az ágyéki pólya elülső lemezén, ill. ennek közvetítésével az ágyékcsigolyák bordacsökevényein (processus costarius) erednek. Alsó rostjai a csípőtaréj belső érdes ajkán és a lágyékszalagon erednek.

Valamennyi rostja bőnyébe megy át, amely a linea albában tapad.

Az izmot beidegzik a borda közti (Th₇-Th₁₁), a n. subcostalis (Th₁₂), ill. a n.iliohypogastricus és a n. ilioinguinalis (Th₁₂-L₁) idegek.

Működése megemeli a hasűri nyomást, ezáltal stabilizálja a törzset, a hasat a gerinc felé húzza, tartja a hasűri szerveket.

Négyszögű ágyékizom

A négyszögű ágyékizom (m. quadratus lumborum) téglalap alakú izom, amely a csípőtaréj hátsó részét köti össze a 12. bordával. Egyes rostjai az 1-4. ágyékcsigolyán is rögzülnek. A hasfal hátsó falának alkotásában vesz részt.

Beidegzi a n. subcostalis (Th₁₂), a n. iliohypogastricus és a n. ilioinguinalis (Th₁₂-L₁) idegek.

Funkciója a törzs oldalra történő hajlítása és a medence stabilizálása.

A felső végtag izmai a vállízületet, a könyökízületet, a csukló- és kézízületeket mozgató izomcsoportokra, valamint a kézizmokra oszhatóak fel.

A vállízület mozgatását végző izmok

Az izmok egyik csoportja a mellkason ered, és a vállöv különböző csontjain tapad, egy másik csoportja nagyrészt a lapockáról ered, és a karcsonton tapad.

Thoracohumeralis izmok

Ezek az izmok főleg rögzítik a felső végtagot, ill. annak nagy kiterjedésű mozgásaiban vesznek részt, némelyik rögzített felső végtag mellett légzési segédizomként is működik.

• Rögzített karok mellett a nagy- és a kis mellizom, ill. az elülső fűrészizom a bordákra emelő hatással bírnak, tehát hozzájárulnak a belégzéshez.

Nagy mellizom

A nagy mellizom (m. pectoralis major) három részből álló izom:

• felső része (pars clavicularis) a kulcscsont belső felén,
• középső része (pars sternocostalis) a szegycsont 2-6. bordaporcán,
• alsó része (pars abdominalis) a rectushüvely elülső lemezén ered,
• és mindhárom a karcsont tuberculi majorisán tapad.

Beidegzi: a nn. pectorales.

Működése: a törzstől eltartott kart közelíti és előrehúzza, a kart befelé rotálja. Rögzíti a kulcscsontot, ill. légzési segédizom.

Kis mellizom

A kis mellizom (m. pectoralis minor) a nagy mellizom alatt elhelyezkedő, a 3-5. borda elülső végén eredő, és a hollócsőrnyúlványon tapadó izom.

Beidegzi: a nn. pectorales.

Működése: a vállövet előrehúzza, rögzített lapockák mellett a bordákat emeli (légzési segédizom).

Kulcscsont alatti izom

A kulcscsont alatti izom (m. subclavius) az 1. borda porcos részéről, ill. az ízesülési pontjáról egy rövid, vastag ínról eredő, és a kulcscsont oldalsó alsó részén tapadó izom.

Beidegzi: a n. subclavius.

A kulcscsont alatti vályúban helyezkedik el, és működése a kulcscsontot a bordához rögzíti, a vállat süllyeszti és tónusával akadályozza a forgását, továbbá védi a kulcscsont alatti ereket, idegeket.

Elülső fűrészizom

Az elülső fűrészizom (m. serratus anterior) 1-9. borda külső alsó felszínéről, a külső haránt hasizommal alternáló csipkékkel eredő, és a lapocka középső élén (margo medialis) tapadó izom.

Beidegzi: a n. thoracicus longus.

Fő működése, hogy a kar vízszintes fölé emelésekor segíti a lapockát a felfelé forgásban, mellyel a vállizom munkáját egészíti ki. Ezenkívül távolítja a lapockát a gerinctől. Rögzített lapocka esetén emeli a bordákat (légzési segédizom).

A váll izmai

Kúp alakú köpeny módján körülveszik a vállízületet a váll- és a rotátorköpeny izmai, melyek jelentékeny mértékben hozzájárulnak a bő és laza tokkal bíró ízület összetartásához.

Vállizom

A vállizom (m. deltoideus) háromszögletű (delta) alakú, durva rostos, többszörösen kéttollú rostfelépítésű izom, amely három területről ered:

• az elülső (pars clavicularis), kulcscsonti rész: a kulcscsont külső harmada felső felszínének széléről,
• a középső (pars acromialis), vállcsúcsi rész: a vállcsúcs (acromion) külső széle felső felszínéről,
• a hátsó (pars spinalis), lapockatövisi rész: a lapockatövis (spina scapulae) hátsó széléről inas lemezzel,
• és mindhárom része egyesülve, a karcsont tuberositas deltoideján tapad.

Beidegzi: a kis görgetegizmot is beidegző n. axillaris.

A teljes izom a kart távolítja a testtől 90°-ig, és ebben a helyzetben előre-, hátraviszi.

• Az elülső rész a kart előreemeli, ill. a távolított kart előrehúzza, ezen kívül a kart befelé forgatja.
• A középső rész távolítja a kart.
• A hátsó rész a kart hátra mozgatja, ill. a távolított kart hátrahúzza, ezen kívül a kart kifelé forgatja, .

Az eredési és tapadási viszonyok miatt sajátos működésű izom. Az elülső és a hátsó rész kb. 60° alatt közelítő funkciójú, és csak e fölött segíti a középső rész munkáját a távolításban.

Rotátorköpeny

A tövis feletti izom (m. supraspinatus) a lapocka fossa supraspinata nevű részén eredő, és a karcsont tuberculum majus részén, a vállízület tokjának hátsó felszínével összenőve tapadó izom. Beidegzi: a tövis alatti izomot is beidegző n. suprascapularis.

• Működése rögzíti a karcsontot a vállízületben, ill. kifelé rotálja és távolítja.

A tövis alatti izom (m. infraspinatus) a lapocka fossa infraspinata nevű részén (kihagyva a lapocka laterális szélét és alsó szögletét) eredő, és a karcsont külső nagy dudorán (tuberculum majus humeri) tapadó izom. Beidegzi: a tövis feletti izomot is beidegző n. suprascapularis.

• Működése kifelé rotálja a kart (a fő kirotáló izom).

A kis görgetegizom (m. teres minor) a lapocka külső élén (margo lateralis) eredő, és a karcsont külső nagy dudorán (tuberculum majus humeri) tapadó izom (néha nincs elkülönülve a tövis alatti izomtól). Beidegzi: a vállizmot is beidegző n. axillaris.

• Működése kifelé rotálja és közelíti a kart.

A lapocka alatti izom (m. subscapularis) a lapocka elülső felszínén (fossa subscapularis) eredő, és a karcsont külső kis dudorán (tuberculum minus humeri), a vállízület tokjának elülső felszínével összenőve tapadó izom. Beidegzi: a n. subscapularis.

• Működése befelé rotálja a kart, stabilizálja a vállat és segíti az távolított kar közelítését.

A nagy görgetegizom (m. teres major) a lapocka angulus inferior részéről eredő, és a karcsont sulcus intertubercularis nevű barázdájának belső felén (crista tuberculi minoris) tapadó izom.

• A széles hátizom mögött tapad az ina, amitől a bursa subtendinea musculi teretis major választja el, mindemellett mégis egy rövid távon egyesülnek.

Beidegzi: a n. subscapularis.

Szerepe a vállöv stabilitásában nincs (és mivel nem a rotátorköpeny izmaival együtt tapad a felkarcsont fején, hanem lejjebb, valójában nem is sorolható a rotátorköpeny tagjai közé), funkciói más izmok munkáját segítik, a kart (befelé rotálja, a távolított kart közelíti, hátrahúzza).

Hollócsőr-karizom

A hollócsőr-karizom (m. coracobrachialis) a lapocka hollócsőr-nyúlványán eredő és a karcsont medialis élén, közepétől felfelé tapadó karcsú, lapos, a vállízületben mozgásaiban részt vevő izom a bicepsz rövid feje alatt.

Beidegzi: a többi elülső karizomot is beidegző n. musculocutaneus ideg, mely átfúrja az izmot.

Működése: rögzített lapockánál a kart előreemeli és közelíti, ill. a karcsont fejét a vállízületbe húzza.

A könyökízület mozgatását végző izmok

A karizmok hajlító (flexor) és feszítő (extensor) csoportra oszthatók. Az előbbiek a kar elülső, az utóbbiak a kar hátsó felszínén, külön-külön izomrekeszben találhatók.

• A karizmokat szorosan körülvevő fascia brachii vékony, laza, hártyás tokot képez a kar izmai számára. Emellett fedi a vállizmot és a nagy mellizmot, amelynek segítségével felül a kulcscsonthoz, a vállcsúcshoz és a lapockatövishez kapcsolódik. A könyöknél a mély fascia a könyökkampóhoz kapcsolódik, és összefüggő az alkar mély fasciájával.
• Különböző részeken eltérő vastagságú, vékony a bicepsz, de vastagabb a tricepsz és az epicondylusok felett. Rostos aponeurosisok erősítik, amelyek a nagy mellizomból és a széles hátizomból származnak mediálisan, ill. a vállizomból laterálisan.


• Mindkét oldalon erős izom közti sövényt bocsát a karcsont mediális és laterális éléhez (septum intermusculare brachii mediale et laterale), amelyek az elülső flexorokat a hátsó extensoroktól teljesen elválasztják, majd a felkarcsonthoz a megfelelő oldalon tapadnak (supracondylar ridge és epicondylus).
• A laterális sövény a vállizom inával keveredik, hátul a tricepszhez, elöl a karizomhoz, karhajlító izomhoz és a hosszú orsócsonti csuklófeszítő izomhoz ad kötődést, és az artéria sugárirányú idege és profunda ága perforálja.


• A mediális sövény (amely vastagabb, mint a laterális) keveredik a hollócsőr-karizom inával, és a mögötte lévő tricepszhez, és elöl a karizomhoz kapcsolódik. Perforálja az ulnaris ideg, a felső ulnaris kollaterális artéria és az alsó ulnaris kollaterális artéria hátsó ága. Közvetlenül a kar közepe alatt, annak mediális oldalán van egy ovális nyílás, amely a vena basilicat és néhány nyirokeret továbbítja. A bicepsz és a tricepsz között, a fascia brachiitől takartan egy sekély barázda keletkezik (sulcus bicipitalis medialis), amelyben a kar fontos ér- és idegkötege fekszik.

Kétfejű karizom

A kétfejű karizom (m. biceps brachii) az elülső izomrekesz felületes, orsó alakú hajlító izma, amely két külön ínnal ered:

• a rövid fej (caput breve) a lapocka hollócsőrnyúlványáról,
• a hosszú fej (caput longum) a vállízületen áthaladó hosszú ínnal az ízvápa felső széléről. A hosszú fej ina az eredési helyének köszönhetően az ízületi tokban halad először, majd ezt elhagyva a karcsont gumói közötti árkában (sulcus intertubercularis) halad végig, míg eléri az izom hasát.

A két fej közös tapadási pontban a tuberositas radii-n hengerded ínnal, ill. az ínról medial felé leváló, az alkari fasciába sugárzó aponeurosis-sal rögzül.

Beidegzi: a n. musculocutaneus ideg, mely a többi elülső karizomot is beidegzi.

Fő működése a könyök hajlítása, a kar előre emelése (így a vállizom szinergistája is egyben), a csukló kifelé forgatása (hanyintás-supinatio) és a kar befelé rotálása a vállízületben. Ez utóbbi funkció fő izma a hosszú fej, de a rövid fej is részt vesz benne. A hosszú fej távolít, a rövid fej közelít a vállízületben. Rögzített alkarnál a rövid fej (a tricepsz hosszú fejjel közösen) a karcsontot a vállízületbe húzza.

Karizom

A karizom (m. brachialis) a bicepsz alatt elhelyezkedő izom. Szélesen a karcsont elülső felszínén ered, és a tuberositas ulnae-n tapad.

Beidegzi: a n. musculocutaneus ideg, mely a többi elülső karizomot is beidegzi.

Működése: tisztán a könyök hajlítása, a legerősebb könyökízületet hajlító izom.

• A kéz állása nem befojásolja az aktivációját, mivel a tapadása a singcsonton van, amely alkarcsont nem képes a forgásra, így az eredési és tapadási helyek egymáshoz viszonyított helyzete nem változik.

Háromfejű karizom

A háromfejű karizom (m. triceps brachii) a hátsó izomrekeszt kitöltő, a karcsont hátsó felszínét félhenger alakban körülölelő izom, amely három helyről ered:

• a hosszú fej (caput longum) a lapocka tuberculum infraglenoidale-ján,
• a külső fej (caput laterale) a karcsont sulcus nervi radialis-ától (a hasonnevű ideg befekvésére szolgáló barázda) felfelé és kifelé eső felszínén,
• a belső fej (caput mediale) a sulcus nervi radialis-tól lefelé és befelé eső területen.

Mindhárom fej közös tapadási pontban a singcsont könyökkampóján (olecranon ulnae) rögzül.

Beidegzi: az alkarextensorokat is beidegző n. radialis ideg.

Fő működése a könyökízület feszítése, a hosszú fej működése rögzített könyökízület vagy a könyök feszítésének gátoltsága mellett a kart hátrahúzza (pl. a húzó mozdulatok során, amikor a könyökízület hajlítása mellett a kart a törzs mögé húzzuk), emellett rögzített alkarnál (a bicepsz rövid fejjel közösen) a karcsontot a vállízületbe húzza.

• A váll hajlítása során a hosszú fej (amely áthidalja a vállízületet) hossza szignifikánsan megnövekszik, ami az aktív feszültség csökkenését eredményezi, míg a laterális és a mediális izomhossz változatlan marad. Emiatt a hosszú fej a kar emelésével (az edzőtermi hiedelmekkel szemben) egyre kevésbé vesz részt a könyök feszítésében. Ennek a feszültségvesztésnek a kompenzálására a laterális, és főképp a mediális fejek nagyobb erőt generálnak, hogy a könyöknyújtó mozgást egyenletesen tartsák (Kholinne és munkatársai, 2018).
• Gyakorlati szempontból azt is érdemes megemlíteni, hogy az általánosan elterjedt nézettel szemben a kéz szupinációja vagy pronációja nem befojásolja az egyes fejek aktivációját, mivel mindhárom fej tapadása ugyanott van a singcsonton, amely alkarcsont nem képes a forgásra, így az egyes fejek eredési és tapadási helyeinek egymáshoz viszonyított helyzete nem változik, bárhogyan is forgatjuk a kezet.

Kampóizom

A kampóizom (m. anconeus) a tricepsz külső fejének különvált része, amely lecsúszott az alkarra. A külső könyökdudorról (epicondylus laterialis humeri) eredő, és a singcsont könyökkampóján (olecranon ulnae) és alatta tapadó, részben feszítő, de sokkal inkább a könyökízület egyben tartását segítő izom.

A csuklóízületet és kéz ízületeit mozgató izmok

Az alkarizmok rekeszei alapvetően két antagonista izomcsoportot képeznek (a kéz és az ujjak flexorai és extensorai), az extensorok körülvéve az orsócsontot, ennek tenyér oldalára is átnyúlnak, míg a flexorok tömege inkább a singcsont körül csoportosul. (Négy rekeszre osztásuk is előfordul.)

Az alkarizmok kézre kifutó inai tenyér oldalon kettő, míg kézháti oldalon hat különálló rekeszben ínhüvelyekben futnak, ezek biztosítják az akadálymentes elmozdulást.

A kéz és az ujjak flexorai

Izom	Funkció	Beidegzi
Karhajlító izom (m. brachioradialis)	az alkart pro- és supinatio közötti középhelyzetbe hozza, és ebben a pozícióban részt vesz a könyökízület hajlításában (flexio)	n. radialis
Hengeres borintóizom (m. pronator teres)	az orsócsont (így a tenyér) befelé fordítása (pronatio), segíti a könyökízület hajlítását (flexio)	n. medianus
Négyszögű borintóizom (m. pronator quadratus)	alkar borintása (pronatio)	n. medianus
Orsócsonti csuklóhajlító izom (m. flexor carpi radialis)	a csuklóízületben tenyéri hajlítás (volarflexio) és a kéztő orsócsonti távolítása (radialis abductio), ill. gyenge pronatio és könyökízületi hajlítás	n. medianus
Singcsonti csuklóhajlító izom (m. flexor carpi ulnaris)	a csuklóízületben tenyéri hajlítás (volarflexio) és a kéztő singcsonti távolítása (ulnaris abductio), ill. gyenge supinatio és könyökízületi hajlítás	n. ulnaris
Hosszú tenyérizom (m. palmaris longus)	a csuklóízületben tenyéri hajlítás (volarflexio), és a tenyéri bőnye megfeszítésével elősegíti a tárgyak biztos megragadását, ill. a tenyérben futó inak, erek és idegek mechanikai védelmét	n. medianus
Felületes ujjhajlító izom (m. flexor digitorum superficialis)	a II-V. ujjak hajlítása, emellett rész vesz a csukló tenyéri hajlításában, ill. gyenge könyökízületi hajlító	n. medianus
Mély ujjhajlító izom (m. flexor digitorum profundus)	a II-V. ujjak hajlítása, és a a csukló tenyéri hajlítása	n. medianus et ulnaris
Hosszú hüvelykujj-hajlító izom (m. flexor pollicis longus)	a hüvelykujj hajlítása, a körömperc szembe helyezése (oppositio) és a csukló kismértékű hajlítása	n. medianus

A kéz és az ujjak extensorai

Izom	Funkció	Beidegzi
Hosszú orsócsonti csuklófeszítő izom (m. extensor carpi radialis longus)	kézháti hajlítás (dorsalflexio), enyhe könyökízületi hajlítás, az orsócsonti csuklóhajlító izommal közösen orsócsonti távolítás (radialis abductio)	n. radialis
Rövid orsócsonti csuklófeszítő izom (m. extensor carpi radialis brevis)	kézháti hajlítás (dorsalflexio)	n. radialis
Közös ujjakat feszítő izom (m. extensor digitorum communis)	az ujjak feszítése és kézháti hajlítás	n. radialis
Kisujjat feszítő izom (m. extensor digiti minimi)	a kisujj feszítése és kézháti hajlítás	n. radialis
Singcsonti csuklófeszítő izom (m. extensor carpi ulnaris)	a hosszú és a rövid orsócsonti csuklófeszítő izmokkal együttműködve kézháti hajlítás (dorsalflexio), ill. a singcsonti csuklóhajlító izommal közösen singcsonti távolítás (ulnaris abductio)	n. radialis
Hanyintóizom (m. supinator)	az alkar hanyintása (supinatio)	n. radialis
Hosszú hüvelykujj-távolító izom (m. abductor pollicis longus)	a hüvelykujj távolítása (abductio) és szemből visszahelyezése (repositio)	n. radialis
Rövid és hosszú hüvelykujj-feszítő izom (m. extensor pollicis brevis et longus)	a hüvelykujj feszítése (extensio) és távolítása (abductio)	n. radialis
Mutatóujj-feszítő izom (m. extensor indicis)	a mutatóujj feszítése (extensio) és kézháti hajlítás (dorsalflexio)	n. radialis

A kéz izmai

A kéznek csak a tenyéri oldalán vannak izmok, amelyek teljesen kitöltik a kézközépcsontok közötti hézagokat, de nem terjednek át a kézháti oldalra, legfeljebb erős összehúzódásukkor kissé bedomborodnak a kézhát felé.

A tenyér izmai feloszthatóak a hüvelykpárna (thenar), a kisujjpárna (hypothenar) és a tenyérközép (mesothenar) izmaira.

A hüvelykpárna izmai

A thenarizmok a tenyér felé erősen elődomborodó valódi izompárnát képeznek, amely nélkülözhetetlen a tárgyak biztos megragadásához, a nevüknek megfelelő funkciókat ellátva. A legfelületesebb izom a rövid hüvelykujj-távolító izom (m. abductor pollicis brevis), alatta radialisan a hüvelykujj-szembefordító izom (m. opponens pollicis), ulnarisan a rövid hüvelykujj-hajlító izom (m. flexor pollicis brevis) található és legmélyebben, már a tenyérközépbe benyúlva, a hüvelykujj-közelítő izom (m. adductor pollicis) helyezkedik el.

Beidegzés: a hüvelykujj-közelítő izmot és a rövid hüvelykujj-hajlító izom mély részét a n. ulnaris, a thenar többi izmát a n. medianus látja el motoros ideggel.

A kisujjpárna izmai

A hypothenar-izmok a thenarhoz hasonló felépítésű, a kisujjat a nevüknek megfelelő módon mozgató izmok. Ezek a felületes kisujjtávolító izom (m. abductor digiti minimi), a rövid kisujjhajlító izom (m. flexor digiti minimi brevis) és a kisujjat szembefordító izom (m. opponens digiti minimi). A kisujj közelítését a tenyérközép egyik volaris interosseus izma végzi.

Beidegzi: a n. ulnaris.

A tenyérközép izmai

A mesothenar izmai a hüvelyk- és kisujjpárnák által határolt terület mélyebb rétegét képezik.

• Gilisztaizmok (mm. lumbricales): Négy ilyen izom van, melyek érdekessége, hogy ínról erednek.
• Működésük a kézközépcsont-ujj ízületeket hajlítja, de nem zárható ki, hogy az izmok az ujjak helyzetéről és főleg a rájuk gyakorolt feszítőerőkről tájékoztatják az idegrendszert. (Erre utalhat a mm. lumbricales gazdag érzőideg-ellátottsága.) Az első kettőt a n. medianus, a két ulnarist a n. ulnaris látja el motoros idegekkel.


• Csont közti izmok (mm. interossei): Az ujjhajlítók inai alatt a tenyér legmélyebb rétegét alkotó izmok, melyekből összesen hét van, három egytollú tenyéri (m. interosseus volaris) és négy kéttollú kézháti (m. interosseus dorsalis).

Az ábrából könnyen leolvashatóak a tenyéri izmok (piros) és a kézháti izmok (fekete) eredési, tapadási és működési viszonyai.

Valamennyi csont közötti izmot a n. ulnaris mély ága idegzi be.

Az alsó végtag izmai három csoportra oszlanak: a csípőízület mozgatását végző izmok, a térdízület mozgatását végző izmok, a bokaízületet és a láb ízületeit mozgató izmok.

A csípőízület mozgatását végző izmok

Elhelyezkedésük alapján az izmokat három csoportban találjuk: belső csípőizmok, külső csípőizmok és combadductorok.

Belső csípőizmok

A gerinc elülső, ill. a medence belső felszínén erednek, és a combcsont felső végén tapadnak. Funkcionálisan pedig heterogén csoportot alkotnak.

Csípő-horpaszizom

A csípő-horpaszizom (m. iliopsoas) három részből álló izom:

• a csípőizom (m. iliacus) a csípőlapát elülső vájt felszíne felső részén,
• a nagy horpaszizom (m. psoas major) a 12. hát- és 1-4. ágyékcsigolya testén és harántnyúlványán,
• a kis horpaszizom (m. psoas minor) a 12. hát- és 1. ágyékcsigolyán ered,
• és mindhárom a combcsont kistomporán tapad.

Beidegzi: az ágyéki idegfonat ágai (L₂-L₃)

Működése: a láb előrelendítése, a törzs hajlítása, valamint a törzs fekvésből emelése.

Körteképű izom

A körteképű izom (m. piriformis) a keresztcsont belfelületéről eredő és a combcsont nagytomporának a csúcsán tapadó izom.

Beidegzi: az ülőideg ágai (S₁-S₂).

Működése: a csípőízületet távolítja és részt vesz a comb kirotációjában.

Háromfejű csípőizom

A háromfejű csípőizom (m. triceps coxae) valójában három különálló, de egymást segítő funkciójú izom:

• A belső elfedőizom (m. obturator internus) a szemérem- és az ülőcsont között található nyílás csontos keretéről, valamint a nyílást elfedő hártyaszerű lemezről ered, és a combcsont nagytomporának belső oldalán tapad.
• A felső ikerizom (m. gemellus superior) az ülőtövisről ered, és a combcsont nagytomporának belső oldalán tapad.
• Az alsó ikerizom (m. gemellus inferior) az ülőgumóról ered, és a combcsont nagytomporának belső oldalán tapad.

Beidegzi: mind a hármat az ülőideg ágai (S₁-S₂).

Működésük: a csípőízületben kifelé rotálják a combot.

Külső csípőizmok

A belsőnél tömegesebb, nagyrészt a medence külső felszínén eredő, és a combcsont felső végén tapadó izomok csoportja.

Nagy farizom

A nagy farizom (m. gluteus maximus) vaskos, durva rostú, több helyről eredő (csípőlapát, ágyéki pólya, az SI ízület szalagkészüléke, lig. sacrotuberale) és tapadó (felső rostjai a fascia lata tractus iliotibialisán, alsó rostjai a combcsont oldalsó felszíne felső harmadában) izom.

Beidegzi: a n. gluteus inferior.

Működése: a csípőízületet feszíti, és a combot kifelé rotálja.

Középső farizom

A középső farizom (m. gluteus medius) a csípőlapáton eredő és a combcsont nagytomporán tapadó izom, mely a nagy farizom alatt helyezkedik el, de csak részben fedetten.

Beidegzi: a n. gluteus superior.

Működése: a kis farizommal közösen távolítja a combot, az elülső rostok hajlítják a csípőt és berotálják a combot, a hátulsó rostok feszítik a csípőt és kirotálják a combot. Különösen fontos szerepet kap járáskor, amikor a támaszkodó alsó végtag oldalán erősen összehúzódva nem engedi, hogy a medence a lengő végtag oldalára billenjen. Ez biztosítja, hogy a törzs és a mindenkori támasztó láb egységes szilárd szerkezetet képezzen.

Kis farizom

A kis farizom (m. gluteus minimus) a középső farizom alatt elhelyezkedő, a csípőlapáton a linea glutea anterior és inferior között eredő, és a combcsont nagytomporának elülső részén tapadó izom.

Beidegzi: a n. gluteus superior.

Működése: hajlítja a csípőt, befelé rotálja a combot, és a középső farizommal közösen távolítja.

Combpólyafeszítő izom

A combpólyafeszítő izom (m. tensor fasciae latae) az első felső csípőtövis (spina iliaca anterior superior) külső oldalán eredő és a combpólya (fascia lata) megerősödésében (tractus iliotibialis) tapadó izom.

Beidegzi: a n. gluteus superior.

Működése: részt vesz (a farizommal együtt) a járás folyamatában, a csípőt hajlítja és a lábat befelé forgatja, a térdízületet feszíti.

Négyszögű combizom

A négyszögű combizom (m. quadratus femoris) az ülőgumón eredő és a kis- és nagytomport összekötő csontlécen tapadó izom.

Beidegzi: az ülőideg ágai (S₁-S₂).

Működése: a comb kirotálását segíti.

Külső elfedőizom

A külső elfedőizom (m. obturator externus) a négyszögű combizom alatt elhelyezkedő, a szemérem- és az ülőcsont között található nyílás csontos keretéről, valamint a nyílást elfedő hártyaszerű lemez külső felszínéről eredő, és a combnyak és a nyagytompor által alkotott mély gödörben (fossa trochanterica) tapadó izom.

Beidegzi: a n. obturatorius (L₂-L₄).

Működése: a combot kifelé rotálja.

A csípőízület közelítőizmai

A comb belső oldalát foglalják el, az elöl helyezkedő feszítő és a hátul található hajlító izomcsoport közé ékelődve.

Fésűsizom

A fésűsizom (m. pectineus) a szeméremcsont felső oldalán lévő csontélről (pecten ossis pubis) eredő, és a combcsont linea pectineáján tapadó izom.

Beidegzi: a n. femoralis (L₂-L₄).

Működése: emeli a combot és kissé kifelé rotálja, ill. közelíti.

Rövid, hosszú és nagy combközelítő izom

A rövid, a hosszú és a nagy combközelítő izom (m. adductor brevis, longus et magnus) a szeméremcsontról eredő, és a combcsont érdes élén tapadó izmok.

Beidegzi: a n. obturatorius (L₂-L₄).

Működésük: közelíti és kismértékben kifelé rotálja a combot, továbbá a hosszú hajlít, a nagy feszít a csípőízületben.

• Egyes anatómiai források a többi adduktorral együtt berotátorként sorolják fel, míg mások kirotátorként. Az EMG aktivitás és a járás kinetikájának elemzése a kirotátor szerepet igazolja.

Karcsúizom

A karcsúizom (m. gracilis) a a szeméremcsontról eredő, és a sípcsont belső oldalán (a szabóizommal és a féliginas izommal közösen alkotott) hármas ínban (pes anserinus) tapadó izom.

Beidegzi: a n. obturatorius (L₂-L₄).

Működése: részt vesz a comb közelítésében és kismértékben hajlítja a csípőt, hajlítja a térdet és befelé rotálja a lábszárat.

A térdízület mozgatását végző izmok

A térdízület fő mozgásainak megfelelően az izmok feszítő ill. hajlító csoportba rendeződnek, és a csípőízület már tárgyalt közelítőizmaival együtt alkotják a combizomzatot.

A térdízület feszítő izmai

A comb elülső izmait soroljuk ide, beleértve (bár a csípőt és a térdet is hajlítja) a szabóizmot is.

Négyfejű combizom

A négyfejű combizom (m. quadriceps femoris) négy önálló fejből áll, a felületes egyenes combizomból, és az alatta elhelyezkedő vaskosizom három fejéből:

• Az egyenes combizom (m. rectus femoris) az első alsó csípőtövisről (spina iliaca anterior inferior) ered, és (a patellaínon keresztül) a combcsont proximális végdarabja alatt lévő nagy érdességen (tuberositas tibiae) tapad.
• A belső, középső és külső vaskosizom (m. vastus medialis, intermedius et lateralis) a nevüknek megfelelően a combcsont felső részének belső, elülső és külső felszínén erednek, és az egyenes combizomhoz hasonlóan (a patellaínon keresztül) közös ínban tapadnak.

Beidegzi: a n. femoralis (L₂-L₄).

Működésük: a térdet feszíti (pl. guggolásból felállás), az egyenes combizom némileg hajlítja a csípőt.

Szabóizom

A szabóizom (m. sartorius) a comb elülső felületét leszállás közben ferdén körüljáró, az első felső csípőtövisről eredő, és a sípcsont belső oldalán (a karcsúizommal és a féliginas izommal közösen alkotott hármas ínban) tapadó izom.

Beidegzi: a n. femoralis (L₂-L₄).

Működése: a csípőt és a térdízületet is hajlítja, és némi rotáló hatása is van mindkét ízületre.

A térdízület hajlító izmai

A comb hátulsó izmait soroljuk ide.

Féliginas izom

A féliginas izom (m. semitendinosus) az ülőgumón eredő, és a (szabóizommal és a karcsúizommal izommal közösen alkotott hármas ínban) sípcsont belső oldalán tapadó izom.

Beidegzi: az ülőideg ágai (S₁-S₂).

Működése: a térdet hajlítja és behajlított térd mellett befelé rotálja a lábszárat, a csípőízületet gyengén feszíti.

Félighártyás izom

A félighártyás izom (m. semimembranosus) az ülőgumón eredő, és a sípcsont mediális condylusán (ínrostjai részben besugároznak a térdízület tokjába) tapadó izom.

Beidegzi: az ülőideg ágai (S₁-S₂).

Működése: a térdet hajlítja és behajlított térd mellett befelé rotálja a lábszárat, a csípőízületet feszíti.

Kétfejű combizom

A kétfejű combizom (m. biceps femoris) két külön fejjel (caput longum et caput breve) eredő (az ülőgumóról, ill. a combcsont középső harmadáról), és egyesülve, a szárkapocscsont fején tapadó izom.

Beidegzi: az ülőideg ágai (S₁-S₂).

Működése: a térdet hajlítja és behajlított térd mellett kifelé rotálja a lábszárat, a hosszú fej a csípőízületet feszíti.

A bokaízületet és a láb ízületeit mozgató izmok

A lábszár fasciarekeszei három izomcsoportot képeznek: extensorok, flexorok és peroneusok. A legtöbb lábszárizom hatása mind a bokaízületen, mind a láb ízületein érvényesül.

Az extensorok és a flexorok elnevezése körül zavaró, hogy a flexorok a lábat a talp felé hajlítják, tehát a végtagot hosszabbítják, azaz voltaképpen extensorok. Fiziológiai szerepük és idegmechanizmusaik szerint is extensorok. És fordítva az extensornak nevezett izmok a lábat dorsal felé hajlítják, azaz rövidítik, tehát valójában flexorok.

Lábszárextensorok

Az extensorizmok inai mindegyikének külön ínhüvelye van, amelyeket erős szalagszerű retinaculumrendszer (retinaculum mm. extensorum superius et inferius) szorít le.

• Közülük a felső a boka felett van, az alsó (Y vagy ritkábban X alakú) az inakat a láb dorsalis szalagkészülékhez rögzülő erős sövényekkel a lábhát vázának proximalis részéhez rögzíti, minden ín és hüvely számára külön rekeszt biztosítva.

Izom	Funkció	Beidegzi
Elülső sípcsonti izom (m. tibialis anterior)	dorsalflectálja és supinálja a lábat	n. peroneus profundus
Hosszú öregujjfeszítő izom (m. extensor hallucis longus)	feszíti az öregujjat és dorsalflectálja a lábat	n. peroneus profundus
Hosszú ujjakatfeszítő izom (m. extensor digitorum longus)	feszíti az ujjakat, dorsalflectálja a lábat	n. peroneus profundus

Lábszárflexorok

A flexorizmok hüvellyel borított inai a belső boka mögött kanyarodnak le, a belső boka és a sarokcsont gumója közti erős szalag (retinaculum mm. flexorum) által leszorítva, amelyről a mélybe bocsátott sövények az inak rekeszeit részben el is választja. (Az Achilles kivételével, amelynek ínhüvelye sincs.)

Izom	Funkció	Beidegzi
Háromfejű lábikraizom (m. triceps surae)	mindhárom fej (soleus, gastrocnemius medialis et lateralis) együttesen plantarflectálja a bokát, a gastrocnemius hajlítja a térdet	n. tibialis
Térdárki izom (m. popliteus)	stabilizálja a térdet	n. tibialis
Hosszú ujjakathajlító izom (m. flexor digitorum longus)	a II-V. ujjakat hajlítja, a bokát plantarflectálja és supinálja	n. tibialis
Hátulsó sípcsonti izom (m. tibialis posterior)	a lábat supinálja, plantarflectálja, és ina az ugrócsont alátámasztója	n. tibialis
Hosszú öregujjhajlító izom (m. flexor hallucis longus)	az öregujjat hajlítja, a lábat plantarflectálja	n. tibialis

Peroneusok

Izom	Funkció	Beidegzi
Szárkapcsi izmok (m. peroneus longus, brevis et tertius)	mindhárom pronálja a lábat, a tertius dorsalflectál, a másik kettő plantarflectál	n. peroneus superficialis

A láb izmai

A láb izmai a lábcsontokat több rétegben beburkoló kicsi és rövid, de erős izmok, amelyeknek lábháti és talpi csoportja van. Részben a lábszár működését segítik, egyrészt hajlítók, másrészt feszítők, de emellett a boltozatok és az egyensúly fenntartásában, a bőr feszítésében, a talp alátámasztásában is van szerepük.

A lábhát izmai

A lábháton két kisebb, jelentéktelen izom található (m. extensor hallucis brevis és m. extensor digitorum brevis), amelyek támogatják a hosszú ujjfeszítők működését, de ferdén oldalra irányuló húzásuk miatt némileg helyesbítik ezek húzási irányát. Erősebben összehúzódva az oldalsó lábujjakat kissé szétterpesztik. Beidegzésüket a n. peroneus profundus adja. A lábháton erős felületes fascia (fascia dorsalis pedis) borítja az inakat és az izmokat.

A talp izmai

A talp izmai feloszthatóak a öregujji (eminentia plantaris medialis) és a kisujji izomcsoportra (eminentia plantaris lateralis), valamint a talpközép izmaira (eminentia plantaris intermedia).

A talp izmait a n. plantaris mediális és laterális ágai látják el motoros idegekkel.